Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Kategóriák / Termékek

Hogyan kerüljük el az emberi hibából fakadó baleseteket a munkahelyen?

Hogyan kerüljük el az emberi hibából fakadó baleseteket a munkahelyen?
Tudtad, hogy a munkahelyi balesetek döntő többségéért, több mint 80%-áért az emberek felelősek, miközben a műszaki hibák csak elenyésző szerepet játszanak? Ez a megdöbbentő adat egyértelműen rámutat arra, hogy a gépek helyett sokkal inkább a döntéseink jelentik a legnagyobb kockázatot. Ez pedig hatványozódik, ha fáradtak vagy stresszesek vagyunk. Amikor a határidő szorít vagy már csak egyetlen feladat választ el a jól megérdemelt pihenőtől, hajlamosak vagyunk kockázatosabb utat választani. Ebben a cikkben pontosan ezt a „láthatatlan” területet vizsgáljuk meg. A modern munkavédelem egy lépéssel tovább megy a szabályoknál, és igyekszik megérteni azokat a pszichológiai csapdákat, amelyek a legkörültekintőbb szakembereket is veszélybe sodorhatják.

A láthatatlan tettesek

A fáradtság és a stressz jóval több, egy kellemetlen érzésnél, hiszen konkrét, mérhető hatással van az agyunk működésére. A mentális vagy fizikai kimerültség egyfajta kognitív alagút látást idéz elő. Ez azt jelenti, hogy az agyad a rendelkezésre álló korlátozott energiát egyetlen célra fókuszálja, vagyis a feladat befejezésére, és közben figyelmen kívül hagy minden mást. Így fordulhat elő, hogy észre sem veszed a periférián mozgó targoncát, a padlón hagyott szerszámot vagy a gép szokatlan hangját, mert az agyad szinte kizárja ezeket az ingereket. Ehhez adódik hozzá a stressz hatás, ami vészüzemmódba kapcsolja a szervezetet. Ilyenkor az agy az impulzív, gyors jutalommal kecsegtető döntéseket részesíti előnyben a megfontolt, racionális kockázatelemzéssel szemben. A „gyors jutalom” ebben az esetben a munka befejezését jelenti, bármi áron.

A „Velem nem történhet meg” tévhit pszichológiája

A fáradtság és a stressz hatását tovább súlyosbítják a mélyen belénk kódolt pszichológiai torzítások. Az egyik legerősebb ilyen az optimizmus-torzítás, az a veleszületett hajlamunk, hogy magunkra nézve mindig alábecsüljük a negatív események valószínűségét. Látjuk, hogy másokkal történnek balesetek, de legbelül azt érezzük, „ez velem nem történhet meg”. Ez a tévhit különösen erősen működik, ha egy feladatot már ezerszer megcsináltunk hiba nélkül. A rutin ereje hamis biztonságérzetet ad. Az agyunk energiatakarékos üzemmódba kapcsol, és azt feltételezi, hogy a százegyedik alkalom is ugyanolyan lesz, mint az előző száz. A valóságban azonban a körülmények folyamatosan változnak, hiszen lehet, hogy épp fáradtabbak vagyunk, a szerszám kopottabb, vagy a környezet zajosabb. A rutin és az optimizmus-torzítás kombinációja pedig egyenes út a "csak ezt még megcsinálom" veszélyes pillanatához.

A proaktív munkavédelem szerepe

Itt válik egyértelművé, hogy a hagyományos, szabály-alapú munkavédelem önmagában miért tehetetlen ezekkel a pszichológiai tényezőkkel szemben. Hiába van kiírva a falra, hogy „mindig viselj védőkesztyűt”, ha a fáradt agyunk azt súgja, „á, csak egy gyors mozdulat, nem lesz baj”. A szabálykönyvek és a tiltó táblák képtelenek felvenni a harcot az agyunk biokémiájával. A valódi, hatékony megoldás a proaktív biztonsági kultúra kiépítése, amely az előírásokon túl megérti, tanítja és támogatja a munkavállalókat. Egy ilyen kultúra felismeri, hogy az emberek hibáznak, elfáradnak és stresszesek lesznek, ezért a rendszereket és folyamatokat úgy alakítja ki, hogy ezek az emberi tényezők minél kisebb eséllyel vezessenek balesethez.

Gyakorlati lépések: Hogyan törjük meg a veszélyes mintát?

A biztonsági kultúra megteremtése közös felelősség. Munkavállalóként és vezetőként is tehetünk a veszélyes minták megtöréséért.

Munkavállalóként a legfontosabb az önreflexió. Először is, ismerd fel a saját fáradtságod és stressz-szinted jeleit. Másodszor, tanuld meg használni a „STOP” erejét. Amikor érzed, hogy a nap végén már csak rutinból, odafigyelés nélkül dolgoznál, merj megállni, tartani egy rövid szünetet, vagy akár másnapra hagyni a feladatot. Harmadszor, kommunikálj. Ha a terhelés irreálisan nagy, vagy ha egy folyamatot veszélyesnek ítélsz, jelezd a vezetődnek. Ez a professzionalizmus és a felelős gondolkodás jele.

Munkáltatóként és vezetőként a példamutatás és a biztonságos környezet kialakítása a kulcs. A vezetők felelőssége, hogy a gyakorlatban is megteremtsék mindezt. Ilyenkor tud igazán hatékony lenni a munkavédelem. Mutass példát azzal, hogy soha nem sürgeted a munkát a biztonság rovására. Teremts olyan nyílt légkört, ahol a munkatársak félelem nélkül mernek szólni, ha problémát vagy kockázatot észlelnek. Végül pedig vegyétek komolyan és elemezzétek azokat a „majdnem” baleseteket is, ahol csak a szerencsén múlt, hogy nem történt nagyobb baj. Ezek lehetnek a legértékesebb tanulságok.

A munkahelyi biztonság és munkavédelem alapját a tudatos gondolkodás és a józan ész jelenti, ami felülírja a gépek és a szabálykönyvek korlátait. A pszichológiai tényezők megértése és a rájuk adott tudatos válaszok alkotják a leghatékonyabb módszert a balesetek megelőzésében.

További friss munkavédelmi információkért, hírekért, tippekért kövesd Facebook és Instagram oldalunkat!